Anya-gyerek kapcsolat

Az anya- gyerek közötti kötődés kialakulása már az anyaméhben a fogantatással elkezdődik. Ezt a folyamatot segíti, ha az anya a várandósság alatt folyamatosan kommunikál, kapcsolatban van a babájával. A magzat ugyanis figyel és reagál mindenre, ami körülötte történik. A magzat az érzékszervein át képes észlelni a környezetből érkező ingereket (fény, hangos zaj, beszéd, zene, ízek az anya mozgása, ringatása) és ezekre az információkra megfelelő módon reagál: testmozgással, száj és szemmozgással, szívritmus változással. Az anya-magzat közti kommunikáció már a várandósság alatt segíti egymás megismerését, az egymásra hangolódást, és ez megalapozhatja a gyermekkel való későbbi kapcsolatot. A magzat az őt érő ingereken keresztül információkat gyűjt az anya életmódjáról, az ébrenléti, alvási és nyugalmi fázisainak váltakozásáról, így szerez tapasztalatot az élet ciklikus változásáról, és alkalmazkodik a nappal és éjszaka változásaihoz.

A várandósság alatt nemcsak az életmódra, táplálkozásra kell figyelmet fordítani, hanem törekedni kell a lelki kiegyensúlyozottságra is. Erre kiválóan alkalmas a relaxáció. A relaxáció segít a kismama testrészeinek, izomzatának ellazításában, a pihenésben, így oldja a stresszt, a feszültséget, a félelmet és a szorongást. Hiszen az mindkettőjüknek jó, ha az édesanya harmóniában van önmagával és az őt körülvevő világgal. A nyugodt, szeretetteli relaxáció segíti az anyát a babával való kapcsolatfelvételben, az egymással való kommunikációban, odafigyelésben. A baba a méhen belül reagál édesanyja gondolataira, érzéseire, ezekre válaszokat küld. Ebben a nyugalmi állapotban a baba sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát az anyaméhben, az anya egyenletesebb légzése és szívműködése miatt a magzat is több oxigénhez jut. Ez a helyzet megteremti az egymásra hangolódás lehetőségét, a pozitív gondolatok áramlását a magzat felé.

Hogyan kommunikálhatunk a magzattal?

Beszélgessünk

A magzat már a 16. héten is érzékeli a hangokat, és a 24. héttől már képes megkülönböztetni a méhen belüli zajokat a külvilág hangjaitól, és képes beazonosítani az anya szívműködését. A magzat számára megnyugtató zajok: a vér áramlásának hangja, az anya légzésének, szívműködésének hangja és az emésztéssel járó hangok. Az erős zaj, a kellemetlen hangingerek élénk magzatmozgást, nyugtalanságot, sőt mimikai változást váltanak ki a magzatból.

Ettől az időtől kezdve a magzat már érzékeli a beszédet. Ezért fontos, hogy terhesség alatt sokat beszéljünk hozzá! Ha már tudjuk a nemét, nevet választhatunk neki és beszélgetés közben nevén szólíthatjuk. Beszéljünk a vele kapcsolatos érzéseinkről, és arról, hogy mi fog történni vele a szülés közben.

Hallgassunk zenét

A zenehallgatás jótékony hatással van a babára és az anyára egyaránt. A magzati korban hallgatott zene pozitívan hat a baba idegrendszerének fejlődésére. A várandósság alatt főképp nyugodt, lágy dallamos zenét hallgassunk, amelyek segítenek az ellazulásban, így jobban tudunk magunkra és a magzatunkra koncentrálni. Kutatók szerint erre Vivaldi, Bach és Mozart zenéje a legalkalmasabb. De a komolyzene mellett hallgathatunk bármilyen zenét, amely megnyugvást hoz számunkra és a baba számára. Vannak kimondottan a babák igényeire hangszerelt babazenék. A magzati korban gyakran hallott zenét a babák születésük után felismerik és megnyugvással reagálnak. Az élénkebb ritmusos zenére (metál és rock zene) viszont többnyire nyugtalansággal válaszolnak.

A hallgatott zene mellett nagyobb örömet okozhatunk babánknak, ha énekelünk, mondókákat mondunk neki, amelyet ritmikus ringatással kísérünk. Ez nemcsak a baba hallását, ritmusérzékét fejleszti, de erősíti a kettőtök közti lelki kapcsolatot.

Mozgás, tapintás

Az első magzatmozgás meghatározó jelentőségű az anya - magzat kapcsolatban, hiszen ekkor válik kézzelfoghatóvá a magzat jelenléte. A magzatmozgásnak a későbbiekben is jelzés értéke lehet, gyakorisága, intenzitása a várandósság alatt folyamatosan változik. Nemcsak az anya érzi a magzatmozgást, de a magzat is érzékeli az anya simogató mozdulatait. Nem véletlen, hogy a kismamák ösztönösen simogatják a hasukat, hiszen érzik, hogy ezzel megnyugtatják a babájukat. A magzat fájdalmat is érez, a fájdalomra felgyorsul a szívverése, és igyekszik eltávolodni a kellemetlen ingertől. Ha lehetőségünk van rá, hintázzunk (hintaszékben vagy függőágyban), mert a ritmusos együttmozgás még inkább fokozza a babánk biztonságérzetét és egyben fejleszti az egyensúlyérzékét.

Íz érzékelés A kommunikáció az ízérzékelés szintjén is működik. A magzat a 16. hét körül már ízeket is érez, ilyenkor kis kortyokat iszik a magzatvízből. A magzatvíz íze alapvetően édeskés, amit egy intenzív, fűszeres étrend kellemetlen irányba változtathat meg. Ha babánk kedvében szeretnénk járni, akkor a megfelelő étrenddel a megszokott, kellemes ízt biztosíthatjuk számára. Megfigyelésen alapuló tapasztalat, hogy az anya által elfogyasztott cukor aktívabbá teszi a magzatot, fokozza a légvételek számát. (A túlzott cukorfogyasztás terhességi cukorbetegséghez vezethet!)

Ha várandósság alatt kellőképpen sikerül az egymásra hangolódás a babával, ezzel segíthetjük a gyengéd születését, és megalapozhatjuk a későbbiekben a harmonikus anya-gyermek kapcsolat kialakulását.